User Manual

BIZTONSÁG
Biztonságtechnikai kézikönyv 33. oldal OMRON
Az EN 999 szabvány az érzékelési zóna megközelítési irányától függően három további kategó-
riát alkalmaz:
Normál közelítés
(1)
d: az érzékelő érzékelési képessége mm-ben
(40 mm-nél kevesebb).
Ez a képlet minden S 500 mm alatti minimális távolság-
nál alkalmazható. Az S minimális értéke ne legyen
100 mm-nél kisebb.
Ha az S > 500 mm, a (2) képlet használandó. Ebben az
esetben S minimális értéke ne legyen 500 mm-nél kisebb.
(2)
Ha az érzékelő például egyszeres vagy kettős megszakítási alkalmazásokban használatos, az
érzékelési képesség legyen 30 mm, az S minimális távolság pedig legyen > 150 mm.
A 40 mm-nél nagyobb, de legfeljebb 70 mm-es érzékelési képességű érzékelőket csak olyan
alkalmazásokban szabad használni, amelyeknél a kockázatfelmérés azt állapította meg, hogy a
kezek és ujjak érzékelése nem szükséges. Ilyen esetekben a (3) képlet használatos.
(3)
Egysugaras megoldásnál, ha a kockázatértékelés megengedi, a (4) képlet alkalmazandó.
(4)
Párhuzamos közelítés
(5)
A „H” az érzékelési zóna talajszint feletti magassága mm-ben, ami ne legyen több 1000 mm-nél.
A legkisebb megengedett magasság meghatározására a (6) képlet szolgál.
(6)
Rézsútos közelítés
Ha az érzékelő úgy van beállítva, hogy az érzékelési
zónához képest a β közelítési szög ± 5°-on belüli, a (2), (3)
vagy az (5) képlet alkalmazandó.
β > 30° szög esetén a normál közelítés képlete, β < 30°
esetén a párhuzamos közelítés képlete alkalmazandó.
S = (2000 mm/s x T) + 8 (d – 14 mm)
S = (1600 mm/s x T) + 8 (d – 14 mm)
S = (1600 mm/s x T) + 850 mm
S = (1600 mm/s x T) + 1200 mm
S = (1600 mm/s x T) + (1200 mm – 0,4 H)
H = 15 x (d – 50 mm)