User manual

szinten tartsuk, pontosan be kell tartanunk a mérések végrehajtására
vonatkozó utasításokat. Mint már az előzetes megjegyzésekben
említettük, a mérési értékek már a mérési hely csekély mértékű
megváltoztatásakor is viszonylag erősen ingadozhatnak (többnyire
erősebben, mint a kisfrekvenciák tartományában). Ésszerű a terhelés
megítéléséhez a helyi maximumot felhasználni, mégha az nem is esik
pontosan egybe a vizsgált ponttal, pl. az ágy fejével. Ezt indokolja az a
tény, hogy gyakran még a környezet legcsekélyebb változása is
meglehetősen nagy változást idéz elő a helyi teljesítménysűrűségben.
Például maga a mérő személy is befolyásolhatja a maximum pontos
helyét. Mint ahogy egy véletlenül nagyon kicsi mérési érték a fontos
helyen a következő napon megint sokkal nagyobb lehet. A helyi
maximum azonban rendszerint csak akkor változik, ha valami a sugárzó
forrásokon változik, ezért az a terhelés megítélésében sokkal
reprezentatívabb eredmény.
Tájékozódó mérés
A tájékozódó mérések esetében arról van szó, hogy durva áttekintést
kapjunk a helyzetről. A tényleges mérési értékek most alárendelt
jelentőséggel bírnak, úgyhogy általában az a legegyszerűbb, ha a
térerősségarányos hangjel alapján járunk el (az üzemmód-kapcsolót az
állásba kapcsoljuk).
A műveletek:
Ellenőrizze a műszert és az antennát az "Üzembeállítás előtt" c. fejezet
szerint. Majd állítsa be a mérési tartományt („Messbereich“ kapcsoló)
1999μW/m² -re. Ha a mérési értékek állandóan kb. 100μW/m² alatt
maradnak, kapcsoljon át a 199,9 μW/m² tartományra. Ugyanígy, ha
mérési értékek állandóan kb. 10μW/m² alatt maradnak, kapcsoljon át a
19,99 μW/m² tartományra. Állítsa a jelértékelés választókapcsolóját (
„Signalbewertung“) a csúcsérték („Spitzenwert“) állásba. Minden pontban
és minden irányból különböző lehet a besugárzás hatása. Jóllehet a
helyiségben sokkal gyorsabban változik a nagyfrekvenciás térerősség,
mint a kisfrekvenciás, mégis alig lehetséges és nem is szükséges minden
pontban és minden irányban mérni. Mivel most nem mennyiségi, hanem
tájékozódó, minőségi becslésről van szó, leveheti az antennát a műszer
előlapjáról (egész hátul fogja meg), és így csuklóból változtathatja meg
az antenna polarizációs síkját (függőleges vagy vízszintes). De ugyanígy
a komplett műszert is használhatja felszerelt antennával. Mivel a
tájékozódó méréskor nem kell nézni a kijelzőt, hanem csak a hangjelet
kell hallgatni, lassú léptekkel és az antenna, ill. feltűzött antenna mellett a
műszer állandó lengetésével járhatja végig a vizsgálandó helyiséget, ill.
külteret a szélrózsa minden irányában ahhoz, hogy gyors áttekintést
nyerjen. Éppen a belső helyiségekben kap meglepő eredményeket az
antennának a le-fel történő lengetésével. Mint már fentebb emltettük: a
tájékozódó mérések esetében nem pontos megítéléséről van szó.
Mennyiségi (számszerű) mérések
Ha az előző fejezetben ismertetett eljárás segítségével azonosította a
lényegi mérési helyeket, elkezdheti a tulajdonképpeni méréseket.
A mérési tartomány beállítása
Állítsa be a kapcsolót a "Tájékozódó mérés" c. fejezet szerint. A mérési
tartomány kiválasztásának az alapelve: A szükséges legdurvább, a
lehető legfinomabb. Ha a műszer a „1999μW/m²“ tartományban is
túlvezérlődik (a kijelző baloldalán "1" jelenik meg), a műszer
érzékenységét 100-szoros tényező
vel lecsökkenthetjük a Gigahertz
Solutions tartozékként beszerezhető csillapítótagjával (miniatűr
közcsatlakozó az antennabemenetre).
Jelértékelés - csúcsérték tartása
Előzetes megjegyzés: Csúcsértéknek (a középértékkel szemben) a
tényleges hullámalak tetőpontját vesszük. Ez az érték szolgál a
nagyfrekvenciás besugárzás kritikus "ingerhatásának" a mértékéül. A
csúcstartás („Spitze halten“) funkcióval a műszer egy szabadon
megválasztható időtartamig megtartja a legnagyobb csúcsértéket (lásd
fent). (Egy szemléltető grafikon fog megjelenni az útmutató egyik
következő revíziójában, amely a www.gigahertz-solutions.de web-oldalról
is lehívható. A gyakorlatban nagyon sokszor használjuk a csúcstartás
funkciót. Ehhez állítsa a „Signalbewertung“ (jelértékelés) kapcsolót a
"Spitze halten" (csúcstartás) állásba. A csúcstartás funkció a
gyakorlatban nagyon hasznos, mivel mint alább még pontosabban is
kifejtjük, a csúcsértéket használjuk a helyzet megítélésére. Mivel
azonban a gyakorlatban a mérési értékek gyakran erősen ingadoznak az
idő, a besugárzási irány, a polarizáció és a konkrét mérési hely
függvényében, ha tisztán a csúcsértéket veszi csak tekintetbe, amely
önmagában véve a fontos érték, könnyen nem vesz észre egyes
csúcsokat. A csúcstartás funkcióval az alább, a "Tulajdonképpeni mérés"
cím alatt ismertetett eljárással egyszerűen és gyorsan "begyűjtheti" a
valódi csúcsértéket. Ha ezzel egyidejűleg beállítja a térerősség-arányos
hangjelet akusztikusan is regisztrálhatja a maximumok helyét,
besugárzási irányait és a polarizásiós síkjait. Ha ekkor rövid időre
átkapcsol a csúcsértékre, "kisüti a tartó-kondenzátort", és újra kezdi a
csúcstartást. A csúcstartás funkció magától csak nagyon lassan tér
vissza nullára, mintegy emlékeztető őrszemként. Azonban több tíz
másodpercnek kell eltelnie ahhoz, hogy kifusson a tűrésmezőből. A
leolvasással azonban nem kell túl sokáig várni ahhoz, hogy lehetőleg
pontos értéket kapjunk.
Jelértékelés - középérték
A középérték („Mittelwert“) jelértékelési mód nagyon nagy tapasztalat
mellett kiegészítő megítélést tesz lehetővé a csúcsérték figyelembe
vételén túl. Az ökölszabály: Minél távolabb esik a két érték egymástól (a
DECT-telefonok esetében 1 : 100 arányban), annál nagyobb az esetleges
DECT-részesedés a teljes jelből, illetve annál kevesebb csatornát
használnak a mobiltelefon-tulajdonosok. Az otthoni használatban az
impulzusos besugárzások egészségi kockázata hibás megítésésének a
szemléltetése akkor a leghasznosabb, ha csak a középértéket vennénk
egyébként figyelembe (mint ahogy sok műszer még ma is ezt teszi): A
hegyes impulzusok "átlagolása" 100-szoros tényezővel alulbecsülheti a
kockázatot pl. a DECT-telefonoknál.
Tulajdonképpeni mérés
Ekkor az antennát tűzze fel ismét a műszerre, mivel a műszer mögötti
tárgyak (tömeg) elhelyezkedésének is befolyása van a mérési
eredményekre. A műszert tartsa most lazán kinyújtott kezében, keze ne
legyen túl messze a műszer előtt. Most egy helyi maximumnál
változtassa meg a műszer helyzetét, hogy az effektív
teljesítménysűrűséget (tehát a számszerűleg fontos értéket) határozza
meg.
Éspedig: lengesse a műszert a szélrózsa minden irányába, hogy
meghatározza a besugárzás főirányát (eközben csuklóból szabad jobbra-
balra lengetni a műszert, a hátulról jövő besugárzásnál azonban meg kell
fordulni, és a műszer mögé kell megint állni).
- a műszert forgassa a hosszanti tengelye körül, hogy a besugárzás
polarizációs síkját vizsgálja, és
- változtassa meg a mérés helyét (azaz a "mérőpontét“) , hogy véletlenül
ne pont olyan helyen mérjen, ahol helyi, és tisztán antennatechnikai
okból eredő kioltás lép fel. Egyes gyártók azt a véleményt terjesztik, hogy
az effektív teljesítménysűrűséget három tengely mentén történő
méréssel, és az eredő képzésével kell meghatározni. Ezt a véleményt
azonban nem osztják a professzionális műszerek gyártói. Általánosan
elismert az a felfogás, hogy a legerősebb térerőbeesési irányból mért
legnagyobb értéket kell a határérték-összehasonlításba bevonni. Egyes
esetekben, pl. ha a házi DECT-telefonberendezésből hasonlóan magas
terhelés adódik, mint a mobiltelefon-hálózatnak a házon kívüli
bázisállomásától, ésszerű először kikapcsolt DECT-berendezés mellett a
kintről jövő értéket meghatározni, majd a DECT-berendezésből származó
értéket, végül összehasonlításul a kettő összegét venni alapul. Jelenleg
nincs definiált eljárás, mivel a nemzetközi szabványosítási intézmények
felfogása szerint, mint már említettük, csak "szabadtéri körülmények"
között lehet megbízható, irányított és reprodukálható mennyiségi
méréseket végezni. Ahhoz, hogy a határérték-összehasonlításkor
teljesen biztosra lehessen menni, a kijelzett értéket meg kell szorozni 4-
el, és az eredményt az összehasonlítás alapjául venni. Ez a mérési
bizonytalanságot kiegyenlítő tényező első pillantásra nagyon nagynak
látszik, de csak viszonylagosan, ha tekintetbe vesszük, hogy a
professzionális spektrum-analizátorok 2-es tényezőből indulnak ki. A
műszer műszaki okokból származó mérési bizonytalanságától függetlenül
a mobiltelefon-hálózat adóberendezéseinek a mérésekor még egy 4-es
tényező járul a mérési értékhez, hogy számításba kerüljön a berendezés
teljes kihasználtságakor lehetséges maximális teljesítménysűrűség a
minimálishoz képest. A minimális telejsítménysűrűség akkor áll fenn,
amikor csak a vezérlőcsatorna működik, amely független a hálózat
igénybevételétől. Ahhoz, hogy a lehető legvalóságosabb alapértéket
kapjuk a számított maximális igénybevételhez, különböző időkben kell
mérni, elsősorban a normál esetben gyenge terhelési időszakokban, pl.
vasárnap korán reggel stb.
Határ-, irány- és elővigyázatossági értékek
Elővigyázati ajánlások alvóhelyek számára impulzusos besugárzás
esetén
0,1 μW/m² alatt (standard érték az épületbiológiai méréstechnikában)
10 μW/m² alatt (Tartományi Egészségügyi Igazgatóság, Salzburg)
A "hivatalos" határértékek Németországban sokkal magasabbak, mint a
környezet-gyógyászok, épületbiológusok, sok tudományos intézet és más
országok által ajánlott értékek. Ezek emiatt erős kritika alatt állnak, mégis
az engedélyezi eljárások stb. alapjául szolgálnak. A határérték