User manual

2. részben visszaverődik róla
3. részben elnyelődik.
Ezek aránya elsősorban az adott anyagtól, annak a vastagságától és a
nagyfrekvenciás sugárzás frekvenciájától függ. Pl. a fa, a gipszkarton, a
födémek és az ablakok gyakran a ház nagyon áteresztő helyei. A ház
különböző építőanyagainak a csillapító hatásáról nagyon jól nyomon
követett és szemléltetett áttekintést, továbbá számos terheléscsökkentési
tanácsot találunk a következő internet-portálon:
www.ohne-elektrosmog-wohnen.de .
Minimális távolság
A sugárforrástól csak bizonyos távolságban mérhető mennyiségileg a
nagyfrekvencia a szokásos "teljesítmény(fluxus)sűrűség" (W/m²)
egységben. Ez a távolság magasabb frekvenciáknál néhány méter, míg
az alacsonyabbaknál néhányszor tíz méter. Ha tehát pl. egy DECT
vezetéknélküli telefon alapállomást vagy egy mobiltelefont közvetlenül az
antenna elé tartunk, akkor bár nagyon nagy értéket mutat a műszer, az
azonban a pontos számról nem ad felvilágosítást (nyilván szemlélteti a
besugárzás nagy biológiai jelentőségét a közeltartományban).
Polarizáció
Ha nagyfrekvenciás sugárzás kerül kibocsátásra, ahhoz útközben
"polarizáció" is társul. Azaz a hullámok vagy vízszintes vagy függőleges
síkban terjednek. A különösen érdekes mobiltelefon-tartományban
többnyire függőleges síkban, a városon belüli területeken azonban
részben már vízszintesen is, sőt akár 45 fokban elforgatva is. Ehhez még
más polarizációs összetevők is társulnak visszaverődések miatt, és mert
a mobiltelefonok fekhetnek is valahol, de kézben is tarthatják őket. Tehát
mind a két polarizációs síkot mérni kell (a mérőantenna iránya által
meghatározva).
Hely- és időbeli ingadozások
A sugárzás intenzitása különösen az épületeken belül egyes pontokban
felerősödhet vagy kioltódhat - részben frekvencia-szelektíven - a
visszaverődések következtében. Ezen kívül a legtöbb adó és
mobiltelefon a vételi helytől és a hálózat foglaltságától függően a nap
folyamán, ill. hosszabb idő alatt különböző adóteljesítménnyel
sugározhat. Az összes fent említett tényezőnek befolyása van a
méréstechnikára, és a legnagyobb mértékben a mérés lefolytatására és
több mérés szükségességére.
Előzetes megjegyzések a mérsétechnikáról és a nagyfrekvenciás
sugárzásról
A szállított logaritmikus-periódikus antennának jellegzetes
iránykarakterisztikája van Ilymódon a terhelés forrását megbízhatóan fel
lehet kutatni, ill. be lehet tájolni, hogy meghatározhassuk részesedését az
összterhelésben. A besugárzás irányának az ismerete is alapfeltétele a
célirányos szanálásnak. Az is az egyik oka annak, hogy a
teleszkópantennák nem alkalmasak megbízható épületbiológiai
nagyfrekvenciás mérésre, hogy nem irányítottak. Az itt bemutatott
logaritmikus-periódikus antennák szokatlan kiemelése az egyik
szabadalmi bejelentésünk tárgya. Általa jól el lehet választani egymástól
a vízszintes és a függőleges polarizációs síkot, jóval kedvez
őbb a
frekvenciamenete (kisebb a "hullámossága"), és a függőleges
polarizációs sík műszakilag nehezebb mérésekor jobban le van
árnyékolva a talaj hatásától. (Profik számára: azáltal, hogy az általános
szokástól eltérően a külső vezérlővezeték nincs kényszerillesztéssel egy
síkban visszavezetve a függőleges szárnyra .) A specifikált +/- 6 dB
pontosság a gyakorlatban messze nincs kihasználva. A kijelzőn a mérés
helyén lévő teljesítménysűrűség jelenik meg az "antennahurok" térbeli
integráljára vonatkoztatva, azaz abból az irányból, amerre az antenna
mutat. Itt a középérték-mérés mellett ebben a műszerben még különösen
fontos műszaki tulajdonságként alkalmazzuk a csúcsértékmérést, vagyis
az impulzusos besugárzás esetén nemcsak a terhelés középértékét
határozhatjuk meg, hanem az egyes impulzusok teljes szintjét is, amely
pl. egy DECT-telefon alapállomása esetén akár a középérték 100-
szorosa is lehet. A vizsgált frekvenciatartomány magában foglalja a
GSM900 és GSM1800 mobiltelefon-frekvenciákat, a DECT szabvány
szerinti vezetéknélküli telefonokat, az eljövendő UMTS-szabvány szerinti
mobiltelefon-frekvenciákat, a Bluetooth-szabvány szerinti WLAN
frekvenciákat, továbbá néhány kereskedelmi használatú frekvenciasávot,
és természetesen a mikrohullámú sütőkét is. Természetesen az összes
közéjük eső frekvenciát is. Ebbe a frekvenciatartományba
koncentrálódnak a kritikus hangok szerint különösen aggasztó impulzus-
modulált jelek is. Különösen a rádió- és a TV-adótornyok, a nagyobb
adóberendezések, továbbá a nagyteljesítményű magánadók közelében
képesek ezek az alacsonyabb frekvenciasávokban működő terhelés-
okozók nagy terhelést jelentő nagyfrekvenciás besugárzást előidézni. Az
olcsó teleszkópantennáknak a mennyiségi mérésekhez történő
alkalmazását műszaki nézőpontból nagyon kritikusan kell megitélni. A
Gigahertz Solutions a valódi logaritmikus-periódikus antennával felszerelt
kompenzált műszereket a fent ismertetett terheléseknek a mérésére 2004
tavaszától hozta ki a piacra.
Különleges eset: radar
A repülőgép- és hajónavigáció számára egy lassan forgó adóantennáról
keskeny nyalábban sugároznak ki "radarsugarat". Emiatt ez a sugár
kielégítő térerősség esetén csak pár millimásodpercig mérhető, ami
különleges mérési helyzetet idéz elő. Az általunk alkalmazott
egyenirányító kapcsolás a kis radarjeleket csekély mértékben aláértékeli.
Ennek a kapcsolásnak az ebben az árosztályban úttörő módon magas
pontosságát mérlegre téve az összes folyamatos vagy folyamatosan
impulzáló jel (a GSM-től a DECT-ig) esetében ezt a körülményt
elfogadjuk. Fontos: Mivel a forráshoz közelebb hosszabb a jel időtartama,
els
ősorban erősebb radarjel esetén ez az amúgyis kismértékű
aláértékelés még jóval kevésbé esik súlyba. A "csúcstartás" funkció a
radarjelek számára tulajdonképp túl lassú. Egyedi esetekben meg kell
vizsgálni, hogy a kijelzett érték minden egyes "radarjel-áthaladás" után
nem lesz-e nagyobb. Ha igen, akkor néhány percnél hosszabb ideig tartó
méréssel realisztikusabb érték nyerhető.
A műszer előkészítése
Ellenőrizze a műszert és az antennát az "Üzembeállítás előtt" c. fejezet
szerint.
Az antenna csatlakoztatása
Ehhez az antennakábel szögcsatlakozóját be kell dugni az alapkészülék
jobb felső részén lévő hüvelybe. Elég, ha csak kézzel húzza meg
(villáskulcsot ne használjon, mert megszakadhat a menet). Ez az
aranyozott érintkezőjű SMA-csatlakozó a legjobb minőségű
nagyfrekvenciás csatlakozó ebben a méretben. Óvatosan ellenőrizze a
csatlakozódugó szilárd bedugását az antenna csúcsán. Az antenna
csúcsán lévő csatlakozást a legjobb nem megbontani. Dugja be az
antennát a műszer lekerekített homloklapján lévő hasítékba. Az antennát
akár rögzítheti a műszer előlapjára, de akár kézben tartva is
használhatja. A kézben való használat esetén vigyázzon arra, hogy az
ujjai ne érjenek hozzá az első rezonátorhoz vagy az antennán lévő
huzalozáshoz. Ajánlatos lehetőleg leghátul megfogni az antennát.
Előkészületben van egy egyszerű fogantyú. Nagypontosságú méréshez
az antennát ne tartsa az ujjaival, hanem a műszer előlapján lévő tartóba
rakva használja. Az antenna típusától függően lehetnek kisebb rézfólia-
darabkák felragasztva a tulajdonképpeni antennára. Ezek
finomhangolásra szolgálnak, és emiatt nem szabad őket levenni vagy
megsérteni.
Az elemfeszültség ellenőrzése
Ha a kijelző közepén függőlegesen a „Low Batt.“ (elem kimerül) kiírás
jelenik meg, már nem végezhető megbízható mérés. Ebben az esetben
cseréljük ki az elemet.
Mérés
Ha egy épületet, lakást vagy telket nagyfrekvenciásan "fel akar mérni",
akkor minden esetben ajánlatos az egyes mérési eredményeket
jegyzőkönyvbe venni, hogy utólag az összképet összeállíthassa.
Ugyanilyen fontos többször megismételni a méréseket: elsősorban
különböző napszakokban és a hét különböző napjain, hogy a néha
jelentős ingadozásokat is észrevegye. Másodsorban azonban a
méréseket hosszabb idő után is alkalmanként meg kell ismételni, mivel a
helyzet gyakran úgyszólván egy éjszaka alatt is megváltozhat. Így például
markáns hatása lehet egy transzponder néhány fokkal történő véletlen
lesüllyesztésénk is, pl. egy mobiltelefon-antennaárbóc szerelése közben.
Természetes elsősorban a mobiltelefon-hálózatok irtózatos sebességű
kiépülése okoz nagy változásokat. Ehhez jön még az UMTS-hálózatok
tervezett kiépítése, amelynek várhatóan jelentős terhelésnövekedés lesz
az eredménye, mivel a rendszerénél fogva az UMTS-bázisállomások
hálózatát sokkal sűrűbbre fogják szőni, mint a mai GMS-hálózatokat.
Mégha tulajdonképpen a belső helyiségeket szeretné is felmérni, mégis
ajánlható, hogy előbb az épületen kívül is minden irányban végezzen
egy mérést. Ez az első információkat hozhatja meg egyrészt az épület
nagyfrekvenciás (RF) "tömítettségéről", másrészt az épületen belüli
esetleges forrásokról (pl. DECT-telefonok, akár a szomszédban is).
Ezenkívül beltéri mérések esetén mindig tekintetbe kell venni, hogy az
alkalmazott méréstechnika specifikált pontosságán kívül még a beszűkült
viszonyok miatti további pontatlanság is társul. A "tiszta elmélet" szerint a
mennyiségileg pontos RF-mérések elvileg csak az úgynevezett
"szabadtéri körülmények" között reprodukálhatók. Ennek ellenére a
gyakorlatban mégiscsak mérik a nagyfrekvenciát beltérben is, mert az az
a hely, ahol szükség van a mérési értékekre. Ahhoz azonban, hogy ezt a
rendszerben benne rejlő mérési bizonytalanságot lehetőleg csekély