User manual

1. szerelési fokozat:
Az alkatrészek felszerelése a kártyára
1.1 Ellenállások
Először is hajlítsuk be derékszögben az ellenállások
kivezetéseit a raszter-méretnek megfelelően. Dugjuk be az
ellenállásokat a számukra előre elkészített furatokba (lásd
Beültetési rajz). Azért, hogy az ellenállások a kártya
megfordításakor ne eshessenek ki, hajlítsuk szét kb. 45
o
-ban
az kivezetéseiket, majd gondosan forrasszuk össze őket a
nyomtatott huzalozással a kártya hátoldalán. Végül vágjuk le
a kiálló huzalvégeket.
Az ebben a kapcsolásban alkalmazott szénréteg-ellenállások
tűrése 5%, és egy aranyszínű „tűrésgyűrűvel” vannak
megjelölve. A szénréteg-ellenállásoknak normál esetben négy
jelölőgyűrűjük van.
A színkód leolvasásához tartsuk úgy az ellenállást, hogy az
aranyszínű gyűrű az ellenállástest jobboldalán helyezkedjen
el. A színes gyűrűket ezután balról jobbra haladva olvassuk
le.
R1 27 k (piros, ibolya, narancs)
R2 10 R (barna, fekete, fekete)
R3 27 k (piros, ibolya, narancs)
R4 470 k (sárga, ibolya, sárga)
R5 1 k (barna, fekete, piros)
R6 1 k (barna, fekete, piros)
R7 10 k (barna, fekete, narancs)
1.2 Kondenzátorok
Dugjuk be a kondenzátorokat a megfelelő jelölésű furatokba,
hajlítsuk kissé szét a kivezetéseiket, és tisztán forrasszuk be
azokat a nyomtatott huzalozásba. Az elektrolit kondenzátorok
(elkók) esetében figyeljünk a helyes polaritásra (+ -).
Figyelem!
Gyártmánytól függően az elektrolit kondenzátorok
polaritás-jelölése különböző lehet. Némelyik gyártó a „+”
pólust jelöli meg, míg mások a „-„ pólust. A mérvadó az a
polaritás-jelölés, amelyet a gyártó rányomtatott az elkóra.
C 1 = 10 µF elektrolit kondenzátor
C 2 = 0,01 µF = 10 nF = 103 fólia-kondenzátor
1.3 Hangoló-potenciométerek
Forrasszuk be most a hangoló-potenciométereket a
kapcsolásba.
P1 = 10 k
P2 = 50 k
1.4 Forrcsúcsok
Először a beültetési oldalról egy laposfogóval benyomjuk a
forrcsúcsokat a megfelelő furatokba (a kártya hosszanti
irányában), később ezekre forrasztjuk rá a mini-tolókapcsolót,
a vizsgáló-csúcsokat, az elem-kapcsot és a piezo-elektromos
zümmögőt. Végül a huzalozás oldaláról beforrasztjuk őket.
1.5 IC-foglalatok
Dugjuk be az integrált áramkörök (IC-k) foglalatait a
kártya beültetési oldaláról a megfelelő helyekre.
Figyelem!
Figyeljük meg a foglalat homlokoldalán lévő bemarást
vagy egyéb jelölést. Ez a később beültetendő IC számára
szóló jelölés (1. kivezetés). A foglalatot úgy kell beültetni,
hogy ez a jelölés egybeessen a kártyára nyomtatott
beültetési rajz jelölésével.
Annak a megakadályozására, hogy a foglalat a kártya
megfordításakor (beforrasztáshoz) ne essen ki, két, ferdén
egymással szembe eső lábat begörbítünk, majd az összes
lábat beforrasztjuk.
1 x 8-pólusú foglalat
1 x 14-pólusú foglalat
1.6 Tolókapcsoló
Most a kapcsolót beforrasztjuk a három forrcsúcsra. A
tolókapcsolónak fel kell feküdnie a kártyán, és szorosan le kell
zárnia azt.
1.7 Elem-kapocs
Forrasszuk be most polaritás-helyesen az elem-kapocs
csatlakozó-vezetékeit a plusz (+ = piros) és a mínusz (- =
fekete) jelölésű forrcsúcsokra.
1.8 Piezo-elektromos tárcsa
Ebben a munkafázisban a zümmögőt (piezo-tárcsa)
összekötjük egy kb. 6 cm hosszú vékony sodrott huzallal.
Ehhez a huzalról kb. 3 cm hosszúságban lecsupaszítjuk a
szigetelést, a huzal-ereket össze-sodorjuk és beónozzuk
(azaz mind a pákahegyet, mind a forrasztóónt a huzalhoz
tartjuk, és a páka-hegyet csak akkor visszük el, amikor a cin
már az erek közé befolyt).
A két huzalt most jól odaforrasztjuk a piezo-tárcsához.
Az egyik csatlakozást a tárcsa rézpereméhez (mínusz), a
másikat az ezüstözött elektródához forrasztjuk hozzá.
Az ezüstözött elektróda forrasztását csak nagyon kevés hővel
kell végezni, nehogy „megégjen” az ezüst.
A csatlakozóvezetékek másik végét most hozzá-forrasztjuk a
két forrcsúcshoz (PS).
(Lásd a német leírás 19. oldalán lévő ábrát.
Elektrode (versilbert) = ezüstözött elektróda
Messingkante = rézperem)
1.9 Vizsgálókábel
Most a mellékelt két vizsgálókábelről leszereljük
(leforrasztjuk) a két rövid csatlakozót, majd a gumi-hüvelyt
visszatoljuk a két kábelre. Majd a két mérőkábel beónozott
végét hozzáforrasztjuk a forrcsúcsokhoz a beültetési rajznak
megfelelően.
1.10 Integrált áramkörök (IC-k)
Végezetül helyes polaritással bedugjuk az integrált
áramköröket a már rendelkezésre álló foglalatukba.
Figyelem!
Az integrált áramkörök nagyon érzékenyek a helytelen
polaritásra. Ezért nagyon figyeljünk az IC megfelelő
jelölésére (kimarás vagy pont).
Az IC2 egy különösen érzékeny CMOS-IC, amely már a
sztatikus töltéstől is tönkremehet.
A MOS-IC-ket emiatt csak a házánál fogjuk meg, anélkül,
hogy eközben hozzáérnénk a lábaihoz.
Az integrált áramköröket semmi esetre se cseréljük, vagy
dugjuk be a foglalatába úgy, hogy közben az áramkör
feszültség alatt van.
IC1 = LM741, CA741, uA741 vagy SN 27741
(a kimarásnak vagy a pontnak az R1 felé kell néznie)
IC2 = CD4093, HCF4093 vagy MC 14093
(a kimarásnak vagy a pontnak a P2 felé kell néznie)
(Lásd a német leírás 20. oldalán lévő két kis ábrát.
Offsetkomp. = ofszet-kompenzálás
Eingang = bemenet
Ausgang = kimenet
Kapcsolási rajz
(Lásd a német leírás 21. oldalán.
Prüfspitzen = vizsgálócsúcsok
Frequenz = frekvencia
Piezo-Scheibe = piezo(elektromos) tárcsa
Batterie = elem )
Beültetési rajz
(Lásd a német leírás 21. oldalán.