User manual
Amikor később az ASCII-karakterkészlettel párhuzamosan bevezették a régebbi Windows-
verziók által használt ANSI-karakterkészletet, ugyanazt a hibát még egyszer elkövették.
Hogy a bábeli zűrzavart még tovább fokozzák, a német umlautokat és más ékezetes
betűket az ASCII-szabványétól eltérő helyekre sorolták be a karakterkészletben.
Ennek a problémának a megoldására vezették be a 90-es években az Unicode
karakterkészletet, amely az összes nyelvet meg tudja jeleníteni, az egyiptomi hieroglifákat,
az ékírást és a védai szanszkritot, a világ legrégebbi ránk maradt írott nyelvét is. Az
Unicode-karaktereknek a tiszta szövegfájlokban történő kódolásának a legszélesebb körben
elterjedt formája az UTF-8, amely a platformokon túlnyúlóan működik, és az első 128
karakterben átfedi az ASCII-t, és így lefelé kompatibilis majdnem minden szövegmegjelenítő
rendszerben. A kódolás egy megjegyzéssorban van megadva. A
#-karakterrel kezdődő
egyetlen sort sem értékel ki a Python-Interpreter. A kódolás, amelynek mindig a programnak
egészen az elején kell állnia, kijelöli a Python-Shell-nek, hogyan kell megjeleníteni a
karaktereket, azonban nem igazi programutasítás. Ilyen módon tetszőleges saját
megjegyzéseket is bevihet a programkódba.
Megjegyzések a programokban
Ha programot írunk, gyakran nem tudjuk később, hogy mire gondoltunk bizonyos
programutasításoknál. A programozás voltaképpen az egyik legkreatívabb tevékenység,
mivel az ember egyesegyedül, az anyag és a szerszámok korlátai nélkül saját ötleteiből
teremt meg valamit. Különösen azoknál a programoknál fontosak a megjegyzések,
amelyeket másoknak is meg kell érteniük, sőt tovább is kell fejleszteniük. A
programpéldákban nem helyeztünk el megjegyzéseket, hogy áttekinthető maradjon a
programkód. Az összes programutasítást részletesen leírjuk.
A saját magunk által közzétett programok esetében mindig felvetődik a kérdés: német vagy
angol legyen a megjegyzés? A német megjegyéseknél a franciák az érthetetlen nyelv miatt
panaszkodnak, az angol megjegyzéseket magunk se értjük meg már valamikor később, a
britek nevetnek a rossz angolságon.
Az egyszerűség kedvéért a nyomógomb számára a 4 számmal jelölt kiegészítő elemet és a
25 GPIO-portot iktattuk be a listába. Ezen az úton a nyomógomb számára könnyen
választhatunk másik GPIO-portot is, mivel annak a száma a LED-ek GPIO-portjaival együtt
csak ezen a helyen kerül be a programba.
GPIO.setup(Ampel[gomb], GPIO.IN) A nyomógomb GPIO-portja bemenetként kerül meghatározásra.
Ez a meghatározás elvégezhető a
GPIO.setup-on keresztül is, ezúttal azonban a
GPIO.INparaméterrel történik.
Indításkor a program egy bővebb üzenetet küld, amely közli a felhasználóval, hogy nyomja
meg a nyomógombot.
taster = 4
Ampel=[4,18,23,24,25]
print ("Taster drücken,
um
Fußgängerblinklicht
einzuschalten, Strg+C beendet das Programm")
45